A Régészet Napját ünnepelték Dombóváron is
Május 29-én és 30-án a Régészet Napját ünnepelték országszerte azok a kiállítóhelyek, gyűjtemények, kisebb és nagyobb múzeumok, ahol régészeti témájú kiállítások vannak, vagy valamilyen módon kötődnek e tudományhoz. Sok helyen egész napos programokkal várták a felnőtt és gyerek érdeklődőket, családokat, akik interaktív módon ismerhették meg a régészek sokak által titokzatosnak vélt munkáját.

A Dombóvári Helytörténeti Gyűjteményben Sosztarits Ottó régész, muzeológus az Iseum Savariense intézményvezető-helyettese tartott érdekes és izgalmas előadást a savariai Isis szentély feltárásáról és helyreállításáról. Az előadó bevezetőjében elmondta kötődését városunkhoz Dombóvárhoz, Alsóhetényhez, ahol ő is résztvevője volt a Tóth Endre régész által vezetett ásatásoknak, és ezek az élmények meghatározták későbbi munkásságát is. Ezt követően beszélt az egyiptomi gyökerű Isis kultuszról, annak előzményéről, hátteréről, a kultusz elterjedéséről a hellenisztikus világban, majd megjelenéséről és elterjedéséről a római birodalomban. Isis és Osiris legjelentősebb Róma városi temploma a város falain kívül, a Mars mezőn épült fel. Voltak császárok akik jobban, voltak akik kevésbé támogatták Isis kultuszát, egyesek ellenszenvvel viseltettek a kultusz iránt, de az ettől függetlenül folyamatosan terjedt az egyre növekvő birodalomban. Az istenségek templomai zárva voltak az utca embere számára. A szentélyekbe csak a papok és a hívők a beavatási szertartás után léphettek a templomok belső tereibe. A vallás tanításai hittitoknak számítottak, más kultuszokkal ellentétben nők is lehettek beavatottak. A kultusz népszerűségének oka, hogy Isis alakjában a hívők az istenségek legnagyobbikát, Föld és Ég úrnőjét tisztelték, megrázott csörgőjének (sistrum) hangjára áradt meg a Nílus folyó és adott termékenységet és bőséget az embereknek.
Ezt követően bemutatta Savaria városát, beszélt a borostyánút szerepéről, amely nemcsak a kereskedelemben, de a kultúrák, különböző vallások, kultuszok terjedésében is fontos szerepet játszott. Ismertette a savariai Isis szentély történetét, kutatástörténetét; beszélt Szentléleky Tihamér (1919-2007) veszprémi múzeumigazgató ásatásairól (’50-es évek), a Szentléleky-Hajnóczy-féle régészeti műemléki rekonstrukcióról. A kutatások újabb fejezetének kezdetét a 2001. július 16-án Szentléleky Tihamér és Sosztarits Ottó jelképes csákányvágásával újraindított régészeti ásatások jelentették, ahol célul tűzték ki az időközben jelentősen megromlott állapotú faragványok megmentését, az alaprajzi ellentmondások tisztázását, a leletanyag feldolgozását, stb. Az ásatások számtalan lelettel szolgáltak: fibulák és öntőformájuk, amphora töredékek, észak-itáliai import kerámiák töredékei, rozettával díszített oltársarok töredék, számtalan freskótöredék, köztük sistrumot ábrázolók, márványfaragványok, szobortöredékek, stb.
2005-ben Mráv Zsolt a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, az ásatásokat vezető Sosztarits Ottó régész, illetve a terveket készítő Mezős Tamás építész az egész szentélykerület helyreállítására tettek javaslatot. 2007-ben pályázati lehetőséggel majd az azt követő évben Szombathely Megyei Jogú Város által elnyert állami és EU-s támogatásból megkezdődhetett az épület helyreállítása, a leleteket bemutató múzeumépület és az Iseum előtt futó teljes utcaszakasz műemlékhez méltó kialakítása. Ezzel párhuzamosan folytatódtak a régészeti ásatások, 2010-ben Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése megalapította az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház intézményét, amely feladatának tekintette a bemutatóhely üzemeltetését és a kutatások folytatását. Az egykori pompájában rekontstruált Iseum Savariense 2011. augusztus 12-én nyitotta meg kapuit. A Magyarországon egyedülálló vallástörténeti kiállítás közel 900 m² alapterületen, állandó és időszakos kiállításokkal, háttérfilmek, audiótárlatvezetés, 3D modellek, enteriőrök, térinformatikai játékok, hangszer rekonstrukciók segítségével ismerteti meg a látogatókkal a keleti kultuszok mindennapjait, Pannónia császárkori vallásosságát. A múzeum 2013-ban „Az év múzeuma 2013” díjban részesült.

Felhasznált irodalom: Iseum – Isis savariai temploma Szombathelyen. Az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház kiadványai, Szombathely 2013.

A szöveg Müller Ádám írása, a fotókat pedig Németh Gabriella készítette.

2015 JÚN 04 11:55:32/