Folytatódnak a feltárások a Gólyavárnál
Még 2013-ban kérte fel a Dombóvár Város Önkormányzata a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékét a Gólyavár régészeti lelőhelyének feltárására.

Azzal, hogy a lelőhelyet átkutatják és feltérképezik, megtudhatjuk, hogy a vár megépítésétől kezdve, virágkorán át, majd lerombolásán keresztül egészen napjainkig milyen emberi tevékenységek és természeti folyamatok zajlottak ezen a területen.
A feltárást a szakemberek tavaly kezdték meg. Az első szezonban az volt a céljuk, hogy a hely kiterjedéséről számos információt kapjanak illetve a lelőhely szerkezetéről alapvető adatokat szerezzenek.


A feltárást a Kapos árteréből kiemelkedő magaslaton, a hajdani vár területén kezdték meg még tavaly júniusban. A vizsgálatok során adatokhoz jutottak a vár tájolásáról és az építésnek az időszakáról is. Érdekesség, hogy a Dombai család váráról, 1692-ben – a török kiűzése utáni időszakból – készült részletes leírás szerint a vár nyugati oldalán található a kaputorony, a déli és északi oldalon az épületszárnyak és a keleti oldalon egy fal határolja el a vár udvarát. Azonban amit ma látunk a várból, az nem egyeztethető össze a leírásban található adatokkal, így ennek is szeretnének utánajárni a régészek az ásatások során.
Tavaly a Kapos ártere mellett található domb középső szakaszán ástak egy kutatóárkot. A 2,5 méter vastagságú kultúrrétegekben elsősorban török kori leleteket találtak; a minden napi élet használati tárgyait, többek között kerámiaedény töredékeket, pipákat, illetve ólom puskagolyókat. A korábbi időszakból származó leletek közül jellegzetesek a késő középkorból származó kályhacsempe töredékek, amelyek azt bizonyítják, hogy a vár már a XV. század folyamán létezhetett. A tavalyi kutatások alkalmával a felszíntől számított 1,2 m mélységben egy másfél méter vastag, visszabontott fal maradványai kerültek elő. A kutatóárok középső részén egy nagyméretű, tégla- és habarcstöredékekből álló törmelék halom felszínét sikerült kibontani. Ez utóbbi feltehetően a vár 18. századi lerombolásához köthető. Az előkerült leletek a Szekszárdi Múzeumba kerültek, restaurálásuk az idei évben befejeződött. Leltározásuk és a régészeti elemzésük az elkövetkezendő hónapokban kezdődik meg.


A kutatások második szakasza idén július 1-jén kezdődött meg, az észak-keleti falszakasz megtisztítását és körbebontását kezdték meg. Két kutatóárkot is szeretnének majd húzni a romok között; egy észak-dél irányút, és egy kelet-nyugat irányút a vár középtengelyébe, ami a vár pontos kiterjedésére ad majd választ.

2015 JÚL 08 10:35:32/