Fonállal és gyöngyökkel átszőtt élet
Keppel Istvánné Gyulajon született, 36 éve él Dombóváron. Erzsike néni dolgozott fodrászként és házi gondozóként is, de talán a legtöbben kézműves munkáiról ismerik. Folyamatosan alkotott és alkot még ma is - korábban 9 gyermeke, ma 17 unokája inspirálja ebben.

Mikor kezdett el kézimunkázni, díszeket készíteni?
Tíz éves voltam, mikor az anyai nagyanyámtól elkezdtem az akkori divatnak megfelelően kézimunkázni, horgolni, kötni és varrni tanulni. Később
szabadidőmben igyekeztünk a gyermekimmel együtt, egymásnak maradékokból ajándékokat vagy egyszerűen csak díszeket készíteni. Előkerültek a „jó lesz még valamire” felkiáltással félretett és egyéb kellékek, maradék anyagok. A gyerekeim már felnőttek, de unokáim ma szintén részesei lettek ezeknek
a családi foglakozásoknak.

Mindig otthon alkotott?
Kertvárosban az otthonunkhoz közel volt az a közművelődési egyesület, ahol minden héten a szülőkkel és a gyerekekkel foglalkozásokra jártunk. Irodalmi előadásokat hallgattunk, barkácsolgattunk, a gyerekek társasjátékokkal játszhattak. Bálokat szerveztünk, de előfordult, hogy csak azért találkoztunk, hogy közösen kóstoljuk meg a disznótorost. Nagyon jó közösségünk volt.

Fontosnak tartja, hogy az idősek felkeressék a közösségeket?
Mindenképpen. Nyugdíjas éveinkre sem kell magányossá válni. Nyitottnak kell lenni a világra, még ha szép kort is éltünk meg, ki kell mozdulni. A közösség szelleme mindenkinek jót tesz. Sok olyan ötletünk beszélgetés közben születik, amit később meg is valósítunk. Éltet bennünket az Éltes Kávézóban való beszélgetés, kézimunkázás. Süteményt sütünk, amit ott közösen elfogyasztunk, recepteket cserélünk, megosztjuk, ha öröm vagy bánat ér bennünket.

Milyen ajándéktárgyakat, díszeket készítenek mostanság?
Ezt az évszakoknak és az eseményeknek megfelelően tervezzük meg előre. A fő ünnepek határozzák meg a mindennapjainkat. Hamarosan bál lesz az egyik idősek napközi otthonában, ahová asztaldíszeket készítünk. Közeledik a karácsony, melyre igyekszünk előre dolgozni:
gyöngyből ékszereket fűzünk. De készítettünk már gyöngyből virágot, tobozból manót és horgolt angyalkát is.

Az elkészült alkotásoknak mi lesz a sorsa?
Minden egyes darabnak lelke van, sokszor nehezen válunk meg tőle. Pénzt nem fogadhatunk el, de adományként, amit összegyűjtünk, visszaforgatjuk nyersanyagba.

Máshol is tart foglalkozásokat?
Tizenöt éve nem múlik el nélkülem városi gyereknap, húsvét- vagy karácsonyváró készülődés. Több közösségbe járok, köztük az Őszikék és a Platán otthonba is. Van olyan foglalkozás mikor a főszerepet nem a kézimunka tölti be, hanem a régmúltról beszélgetünk.

Mit csinál, amikor otthon van egyedül és mik a tervei?
Napjaim nagy részét kitölti az ötletek megszületése és megvalósítása, ebben találom meg a lelki egyensúlyomat. Éjjel, amikor nem tudok aludni, horgolni,
kötni szoktam és az éjszaka csendjében további megvalósításra váró ötletek születnek. Hogy hogyan tovább? Míg az egészségem engedi, ezzel szeretnék foglalkozni.
2016 OKT 28 10:09:19/