Halála után 50 évvel is segíti a Székely kapcsolatokat
A Városi Küldöttség Pünkösdkor Kézdivásárhelyre látogatott azzal a céllal, hogy megismerje Földi István hagyatékát, akinek személye összeköti Dombóvárt a székely településsel. A látogatás jelentőségét növelte, hogy idén van az író halálának 50. évfordulója.

Küldöttségünk többek között járt a Kézdivásárhelyen található Művelődési Házban, mely az egykori Vigadó épületében található. A 360 fő befogadására alkalmas felújított színházteremben a színpad felett található freskó egyik felét Földi István festette. Ám nem csak képzőművészeti alkotással járult hozzá a település kulturális életéhez. A Művelődési Ház vezetője, Lung László elmondta, hogy Földi István még ma is hatást gyakorol a település életére. Három éve mutatták be a Sepsiszentgyörgyi Magyar Táncegyesület tagjai által színpadra vitt népi elemeket tartalmazó táncot, melyet Földi István darabja ihletett. Ducs László, Földi István keresztfia is nagy segítségére volt Küldöttségünknek. Többek között megmutatta az íróról elnevezett utcát is.


Földi István egyik legjelentősebb regénye az 1942-ben megjelent Gábor Áron. Művének apropója az volt, hogy Gábor Áronnak Kézdivásárhelyen volt ágyú öntödéje, továbbá születési helye, Bereck is csupán csak 10 km-re található innen. A városunkat képviselő delegáció is ellátogatott Bereck településre, ahol megtekintették Gábor Áron emlékházát, melynek jellegzetessége, hogy udvarán azok tiszteletére állíttattak kopjafát-többek között Földi Istvánnak is- akik ápolták Gábor Áron emlékét.


Az utazáson részt vett Somlai Adrienn a Tinódi Ház Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezetője, valamint Virágné Bán Emma a Tinódi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény ügyvezetője is. A tervek szerint velük együttműködve kívánja a város vezetősége megőrizni Földi István hagyatékát különböző programok segítségével.


Földi István vezette a dombóvári Gimnázium Önképzőkörét, melynek naplóját Takács Istvánné már elkezdte feldolgozni. Az író maga is foglalkozott helytörténeti kutatással. Az 1960-as években elhatározta, hogy összegyűjti az 1945 után Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyében letelepített bukovinai székelyek telepítési adatait.

A Pécsen lakó dr. Földi Imrét is meg fogja látogatni Szabó Lóránd polgármester, továbbá a Képviselő-testület elé fogja terjeszteni azon törekvését, hogy Földi Istvánról utcát nevezzenek el Dombóváron. Idén, július 28-án emlékünnepséget rendeznek az író sírjánál, valamint ősszel kezdeményezik, hogy a dombóvári könyvtár Földi István nevét viselje.

 

Földi István 1903. április 3-án született Székelyföldön, a Háromszék megyében található Kézdivásárhelyen. Itt érettségizett a Minoritarendi Főgimnáziumban 1921-ben, majd a II. Világháború után került Budapestre, ahol a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát rajz és ábrázoló geometria szakon. Tanári végzettségével a kezében hazatért szülőföldjére tanítani, miközben újságírással is foglalkozott. 1937-ben jelent meg első novelláskötete Nemerefúvás címmel. 1946. nyarán iskolát alapított a bukovinai székely gyerekeknek a Tolna megyei Tevelen Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet néven. 1953. nyarán egy igazgatói továbbképzés alkalmával ismerte meg Miklós Pétert, akit akkor helyeztek át igazgatónak Bonyhádról a dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumba, Földi Istvánt pedig megkérte, hogy legyen mellette igazgatóhelyettes. 1954. január elsejétől töltötte be ezt a posztot, egészen nyugdíjazásáig. Ő volt a Gimnázium „Pista bácsija” tanárok és diákok egyaránt bizalommal fordultak hozzá tanácsért. Kőrösi Csoma Sándor emlékére 1955-ben színdarabot írt, melyet a Gimnázium tanulói elő is adtak Gömöry József vezetésével. 


Nyugdíjazása után is folytatta az írást. A Székelynek születtem c. művét már nem tudta befejezni. Halálának napján, hosszas gondolkodás után döntött úgy, hogy hazamegy, visszalátogat szülőföldjére. 1967. július 28-án hunyt el Dombóváron.

Halála után jelent meg Századelő az udvartereken, valamint a Mádéfalvától a Dunántúlig c. műve. A Székelynek születtem c. írását 2014-ben adták ki szülőföldjén.


2017 JÚN 08 15:37:24/