Dombóvár a régió közepén, három megye határán

Dombóvár város a Dél-Dunántúl közepén, Tolna, Baranya és Somogy megye találkozásánál, Tolna megye délnyugati csücskében helyezkedik el, déli határai mentén folyik a Kapos folyó. Városunk és körzete kiváló természeti adottságokkal is rendelkezik, idáig nyúlik a Külső-Somogyi-dombság déli része, a város egyes területei a Kapos-völgyben fekszenek, a Szőlőhegy a zselici dombok alján helyezkedik el, és a város közelében húzódnak kelet felől a Tolnai-Hegyhát és a Völgység dombsorai.

Közigazgatási területe 78,48 négyzetkilométer.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014. január 1-jén Dombóvár lakosainak száma 18.849 fő volt.

Dombóvár közlekedése jól kapcsolódik az országos rendszerekhez. A Dél-Dunántúl kiemelt vasúti csomópontja. A Budapest-Pécs és a Budapest-Kaposvár-Gyékényes fővonalak csatlakozási, illetve elágazási pontja. A főváros két órán belül elérhető. A közúti közlekedésben a 61. számú út összeköttetést biztosít Nagykanizsán, Letenyén keresztül Horvátországba, s tovább Olaszországba, Dunaföldváron keresztül az Alföldre. Tamásinál a 65. számú főútra letérve 1 óra alatt érhető el Siófok, a Balaton. Alsóbb rendű utakon közelíthető meg Bonyhád, illetve Hőgyészen keresztül a megyeszékhely, Szekszárd.

Múltunk

A település neve onnan származik, hogy a honfoglaláskori magyarok a Kapos menti területen kisebb számú szláv népességet találtak, akik a folyó árterében lévő szigeteken éltek, melyeken sok mocsári tölgy volt található. Az említett fafajtát szláv nyelven dobov(o)-nak hívják, innen kaphatta a település a nevének az első tagját.

A település nevének második tagja a mai Szigeterdőben álló várra utal. Az erődítmény a 15. században a Dombai család birtokában volt, akik fontos udvari méltóságokat és megyei tisztségeket töltöttek be. A család férfi ágának kihalása után a várat Werbőczy István országbírói ítélőmester szerezte meg.

A török által meghódított területeken a város a budai pasalik (kormányzóság) koppányi szandzsákjának (kerület) lett egy kisebb közigazgatási egysége. Majd a török hódoltság alól Bádeni Lajos császári serege szabadította fel 1686. szeptemberében. Az akkori települést és a környékén elhagyatottá vált területeket 1691-ben Eszterházy Pál nádor vásárolta meg. Ekkor indult meg egy lassú fejlődési folyamat a város életében.

Dombóvár igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg. 1872-ben készült el a Dombóvár-Zákány vonal, majd folytatódott a Dombóvár-Bátaszék-Baja, a Budapest-Pécs, a Dombóvár-Veszprém vonal építésével. 1908-ra Dombóvár előnyös közlekedési helyzetbe került, s ez hatott az ipar fejlődésére is. Az addig mezőgazdasági jellegű településen megjelent a polgárság, s néhány évtized alatt a környék közlekedési, ipari és kereskedelmi központja lett. A századforduló egyéb változást is hozott a város életébe. 1902-ben a település nevét Ódombóvárról Dombóvárra változtatták. Megindultak az infrastrukturális elemek kiépítése, mint például a villamos hálózat, az utak és járdák leburkolása. A közlekedés szempontjából mindig meghatározó volt az előnyös földrajzi fekvése. Ezért válhatott Dél-Dunántúl vasúti központjává. Ez további fejlődési lehetőségeket nyitott meg. Megnőtt a felvevőpiac és több gyár is megalakult, többek között konzervgyár, vajgyár, malom és Talpfatelítő Üzem is. Az elemi iskolák mellett a kispolgári réteg erősödésével igény jelentkezett egy középiskola felállítására is. 1929-re megépült a Dombóvári királyi katholikus Eszterházy Miklós főgimnázium, amely azóta több híres-neves diákot is nevelt, mint Illyés Gyula költőt, vagy Buzánszky Jenő labdarúgót, az Aranycsapat tagját. Ez a jelenlegi Illyés Gyula Gimnázium.
Dombóvárt 1970. április 1-jén nyilvánították várossá.

1973-ban Gunaras területén kezdődött fúrások által alkáli-hidrokarbonátos hévíz került feltárásra, lehetővé téve a termál és gyógyfürdő kialakítását, ami ma is a legfőbb idegenforgalmi vonzerőt jelenti a város életében.

Dombóváron 2007 nyarán, a város legújabb bevásárlóközpontja építésének földmunkái során régészeti feltárás kezdődött. Az ásatás a város múltját 25 ezer évre bővítette, ugyanis ilyen régről kerültek elő emlékek. A csiszolatlan kőkorszaktól a bronzkorszakon, a keltákon, a rómaikon, a honfoglaláskori magyarokon, a török uralmon keresztül napjainkig vezet tehát településünk története. A feltárt gazdag leletanyag egy része restaurálás és feldolgozás után a helyi Helytörténeti Múzeumban talál majd otthonra. (A feltárást Szabó Géza régész „Föld felett - föld alatt” című, gazdagon illusztrált könyve mutatja be.)

Jelenünk

A kereskedelem szempontjából legjelentősebb hatással az 1950-es években alapított Dombóvári Földműves Szövetkezet bírt. Ebből alakult ki az ÁFÉSZ, mely megnyitotta a Napsugár Áruházat, a Hotel Dombóvárt és több szaküzletet. Napjainkra ezek az egységek már vesztettek jelentőségükből, a kiskereskedelmi vállalkozások egy része a DOMBO-COOP Zrt. tulajdonában vannak, többségük magántulajdonban üzemel. A városban megjelent a multinacionális kereskedelem is; a TESCO, a Penny Market, a Spar, a Lidl, illetve a dm és a Rossmann.

Környékünk változatos tájegységei jellegzetes részét képezik a Dunántúlnak. A mezőgazdasági tevékenység alapját a kitűnő minőségű földek adják. Kiemelkedő tevékenységet folytat a Dalmand Zrt, az Axiál Javító Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és az Agrár-Béta Kft.

Az ipari cégek is mindig jelen voltak a város fejlődésének során. Jelenleg a legfontosabb ágazatok melyek képviseltetik magukat, az acélszerkezeteket gyártó Rutin Kft., és a fűtési-, hűtési- és ipari hőszolgáltató rendszereket gyártó Viessmann Technika Dombóvár Kft. További fontos szerepet játszik a Pasha Kft., a Sárrét Plast Zrt., a Kipszer Tűzihorganyzó és Vasszerkezetgyártó Kft.

Dombóvár Város Önkormányzata nagy figyelmet fordít a város fejlesztésére, a gazdaság növekedésére, az aktív közösségi élet megteremtésére valamint a jelenkori problémák kiküszöbölésére, a környezetvédelmi és természetvédelmi programok megvalósításával.
Az új időszak fejlesztési irányvonalait összefoglaló dokumentum, vagyis az Ivanich-terv a 2014-2020-as tervezési időszakra készült, bemutatva több fejlesztési programtervezetet a városra szabva.

Akikre büszkék vagyunk

Számos olyan személyt említhetnénk, aki a város szülötteként jelentős karriert tudhat 

magáénak, országos,  esetleg nemzetközi 

ismertségre tett szert.

Pataki Ferenc fejszámolóművész, Bőzsöny Ferenc, a Kossuth Rádió örökös főbemondója,

Rózsa Norbert olimpiai, világ- és európa bajnok úszó ma is szívesen jár vissza Dombóvárra. Városunk szülötte Buzánszky Jenő az Aranycsapat utolsóként elhunyt tagja, akit 2015. januárjában helyeztek örök nyugalomra a budapesti Szent István Bazilikában. A második világháború idején a város lakójavolt Kodály Zoltán  zeneszerzőaki innen választotta második feleségét.

Rákóczi János Újdombóvár eszmei község részét képező Felsőleperd pusztán született, róla nevezték el a Rákóczi-túrost. 

Tinódi Lantos Sebestyén első fennmaradt műve a Jáson históriája Dombóváron keletkezett. 

Majorosné Medveczky (Szabó) Gabriella Dombóváron született, ő Magyarország első női ejtőernyőse. 

Szenes Hanna magyar költő, a harmincas évek közepén Dombóvárra járt nyaralni.